,,Először átnéznek rajtad, aztán kinevetnek, majd harcolnak ellened, végül te győzöl.'' (Gandhi)
Húsz éve használhatunk GPL szoftvereket, és tizenöt éve Linux kernelt. Volt idő, amikor csak a 16 ujjú zsenik használták a GNU EMACS-ot, akiknek arcukba égett a konzol négyszöge. Akkoriban én még legóval játszottam otthon. Mostanság lesznek szülők, akiknek egy hálókártya portjainak állításához kernelt kellett fordítaniuk. A fejlődés letagadhatatlan - ha ma bebootolok egy UHU vagy Knoppix cd-t, minden nehézség nélkül kapok egy desktopot, számtalan hasznos, megbízható, takaros és ügyes szoftverrel. Szemnek tetszetős, a hardvert felismeri, a legtöbb feladatot kényelmesen és gyorsan elintézhetjük vele, legyen ez egy féloldalas feljegyzés írása, vagy a csillagok keletkezéséneék szimulálása földrajzilag szétszórt pár ezer eszközön.
A technikai fejlődés nem áll meg, mert ha valaki önmagáért fejleszt, akkor mindig van hová fejleszteni, de a ,,felzárkózás'' időszaka lezárult. Néhány különösen védett területtől eltekintve a szabad szoftverek az élvonalban vannak, több területen élenjárnak a fejlesztésben is. Lassan az a jóbarátom is kifogy az ötletekből, aki elvetemültnél elvetemültebb Word doksikat küldözget, hátha nem mutatja meg tökéletesen az OpenOffice.Org. Két hete nem ért el sikert, ami már valami.
A riválisok ennek megfelelően reagáltak. A kezdeti lesajnálás helyébe a figyelem, a befektetés, majd a minél teljesebb részvétel lépett, elég, ha a Sun OpenSolarisra, a Novell feltétlen és harcias kiállására, vagy az IBM sok milliárd dollárjára gondolunk. Van azért néhány cég, amely valamilyen okból nem csatlakozott a szabad szoftvert használók táborához. Okuk számtalan lehet erre. Van, akinek az üzletpolitikája a felhasználók ,,rabságban'' tartására irányul, van, aki olyan szűk piacon mozog, hogy nincs értelme a szabad szoftvereknek, és van, akinek a piacát hatékony jogi eszközök védik.
E cégek csoportjából magasan kiemelkedik a Microsoft, mindannyiunk jóbarátja. Sajnos, annak ellenére, hogy a hétköznapi életben már nem nagyon találkozom velük, ők a legkitartóbb és erőteljesebb ellenzői a szabad szoftvereknek. Ők az egyetlenek, akiknek a piacát komolyan veszélyeztetik a szabad szoftverek, és ők azok, akik itt nem részletezendő okokból nem működhetnek együtt a szabad szoftveres közösséggel.
Nem szívesen beszélek róluk, noha amúgy szívesen beszélek. Amiért mégis beszélni kell róluk, az az ellenpropaganda, amit kifejtenek minden elképzelhető fórumon, minden elképzelhető és elképzelhetetlen eszközzel. Sokan elhiszik ezeket hivatásból (például mert Microsoft termékekkel kereskednek) vagy lustaságból (mint néhány, bár egyre kevesebb újságíró). Leginkább mégis azok miatt mondom el a továbbiakat, akik szabad szoftverekkel dolgoznak, mégis meg-meginognak a rendkívül meggyőző hazugságok olvastával.
Miután a technikai előny elfogyott, valamit ki kellett találni a marketingeseknek. Nem mutat jól az, hogy kiáll valaki, sír, toporzékol, és azt kiabálja, hogy ,,tessék a mi termékeinket venni!''. Leginkább kreatív robbanásnak nevezném azt, ami történt, de a kreativitás hiányzik belőle - féligazságok, fenyegetés, kisebb-nagyobb csalások alkotják jelenleg a szabad szoftver harcos ellenzőinek eszköztárát. E hosszú bevezető után ennek a főbb elemeivel folytatnám, röviden jellemezném, és talán némi ellenérvet is próbálok fölvázolni.
Ha elfogynak az érvek, akkor ki kell találni újakat. Ezt úriemberek között hazugságnak nevezzük, de a marketingben ilyen nincs, ott ,,orientációs üzenet'', vagy ,,véleményformálás'' a neve. Nem lep meg senkit, hogy ezzel a régi eszközzel kitartóan próbálkozik az ellentábor, de az eredmények kicsit furcsák.
A legtöbb energiát a különböző tanulmányokba fektetik. Ezek mind ugyanazt a sémát követik: függetlennek látszó cég, szabad szoftver rajongó tudós, aki kiábrándul, és csalódik a szabad szoftverekben. Szinte unalmas lenne, ha nem lenne mindegyik olyan törékeny.
A leggyakoribb hiba a forrással van. Az interneten mindent meg lehet találni, pénzügyi jelentéseket is, és hamar kiderül, hogy a ,,független'' cég Microsoft tulajdonban van, Microsoft támogatással dolgozik, vagy az adott tanulmányért a Microsoft fizetett. Ennyit kideríteni általában elég, hiszen ha a tanulmány első mondata, a függetlenségről, hamis, nem nagyon kell törődnünk a részletekkel, főleg nem kell a cáfolatába munkát fektetni.
Ha mégis erre vetemedünk, akkor sem nehéz cáfolni. Vagy a szabad szemmel látható világgal szögesen ellentétes ,,tényeket'' írnak le, vagy olyan erőteljesen torzítják a tényeket, hogy pár perc alatt kideríthető a hiba.
Például a TCO számításoknál a tipikus csúsztatások közé tartozik, hogy a bekerülési és támogatási költségekhez fáradságos munkával megkeresik a legdrágább szabad szoftveres ajánlatot, míg a saját termékük árából ezt-azt elhagynak, például a verziókövetés, a vírusirtók, a tűzfalak árát. Ha ezeket hozzáadjuk, akkor rögtön más a tanulmány eredménye. Vélhetően ezért is nem adják hozzá.
Az esettanulmányoknak sokkal egyszerűbben szakad meg a kapcsolatuk a valósággal. Emlékezetes eset volt, amikor az egyik írást Microsoft Word formátumban közölték, és a verziókövetésnek köszönhetően kiderült, hogy az eset helyszíne (egy brit kórház) kénytelen volt erőteljesen visszafogni a tanulmányt író cég alkalmazottját (,,sikerrel vették használatba a terméket'', írta a marketinges, ,,többen kipróbálták a terméket'', helyesbített a kórház illetékese). Fény derült légbőlkapott felhasználói tapasztalatokra is.
Amikor pedig azzal álltak ki újságírók elé, hogy a Windows biztonságosabb, mint a Linux, akkor már csak egy egészséges nevetéssel jutalmazták őket. Így fogyott el lassan a lendület a tanulmány-bizniszből.
Ennek szerény árnyéka volt csak a magyarországi "Get the facts" kampány, amely mostanra el is tűnt a cég honlapjáról. Személyes kedvencem a televíziós cég esettanulmánya. A főcím a Linux eltávolításáról, a Microsoft szoftvereinek fényes sikeréről szól a levelezés terén. A valóságban a linux-tűzfallal védett exchange szervert cserélték le egy linux-szal védett öt gépes Microsoft clusterre. Mi változott? Egy windwos helyett volt öt windowsuk - de a biztonságot továbbra is a szabad szoftver biztosítja.
Gyakori félelem az is, hogy a szabad szoftvereket jelenleg támogató kisebb-nagyobb cégek cserbenhagyják az Eszmét, és saját önös érdekeiknek megfelelően szétcincálják, rbaul ejtik, elzárják, levédetik, és a többi. Emiatt mélyről eredő bizalmatlansággal és nemtetszéssel fogadják az IBM és társainak fejlesztéseit, ellenzik az onnan eredő ötleteket, ami nem tesz jót a közösség hangulatának.
A tévedés ott rejlik, hogy a cégek sosem támogatták az Eszmét. Mindig saját önös érdekeiknek megfelelően cselekedtek, a maximális profitot hajszolva. Emiatt nem is történhet drámai változás a hozzáállásukban, és így a szabad szoftverekhez való viszonyukban sem. Így két veszélyforrásról lehet szó: vagy elveszíti jövedelmezőségét a szabad szoftver, vagy ezek a cégek kiegyeznek a szabad szoftverek fő ellenségével, és ellenünk fordulnak.
A szabad szoftverek jövedelmezőségének legfőbb oka a fejlesztési módszer. Egy bazár-stílusú projektbe fektetve a befektetett fejlesztői munka sokszorosát kaphatjuk vissza, ezért a közvetlen jövedelmezőség nemigen változhat, főleg nem hátrányosan. Az esetleg előfordulhat, hogy egy másik üzleti modell elhódítja a cégeket, de ezzel az erővel a földönkívüliek támadásától is tarthatunk.
A szabad szoftverek üzletileg még egy jó tulajdonsággal bírnak, és ez szabadságuk. Nem kell a technikai problémákon túlmutató nehézségekkel megküzdeni, licencegyezményekért fizetni, és bíróság előtt vitatkozni. Ez a szabadság teszi lehetővé azt is, hogy minden megoldás szabványos legyen, hogy különböző cégek különböző eszközei is együttműködhessenek, zökkenőmentesen, hatékonyan.
Elméletben ennél nyereségesebb egy olyan helyzet, ahol egy cég ural minden piacot és minden megoldást, de józanul gondolkodó cégvezető mostanság ezt nem erőlteti. Az IBM, a Novell, a Sun mind próbálkoztak ilyen-olyan monopóliummal, és egy idő után mind póruljártak a próbálkozással. Vélhető, hogy miközben éppen egy másik monopólium pórul járatásásával foglalkoznak, nem fognak hirtelen saját monopóliumot alapítani. Vagy ha szabad szoftverrel sikerül monopóliumhoz jutni, az leginkább az Apache monopóliuma lesz, egy álnokság helyett kiválóságon alapuló birodalom, amit örömmel várunk, legalábbis én.
A kiegyezésről pedig...A Microsoft klasszikus monopóliumként igyekszik kiterjeszteni hatalmát minden elérhető területre, legyen az bármilyen kicsiny. Egyre több "megoldásszállító" alól rántja ki a szőnyeget, mint legutóbb a vírus- és kémprogram-irtó szoftverek fejlesztői alól. Ezek távolról sem mutatják azt, hogy a Microsoft bárkivel kiegyezésre törekedne, és ha mégis, nem számíthat hosszú távú együttműködésre. Sokkal inkább arra, hogy ötleteit, megoldásait ,,átveszik'', őt magát csődbe viszik. én nem tartok attól, hogy jelentős cégek ezt vállalnák.
A napjainkban nagyobb figyelmet kapott másik front a jog eszközeivel való vagdalkozás. Egy nagy cég hozzászokik ahhoz, hogy a jog az ő oldalán áll (konkrétan a pénze oldalán), és könnyedén lendül támadásba...Ki ellen is?
Kit is próbáljunk meg perrel, szerzői joggal, szabadalmakkal fenyegetni? A fejlesztőket? Ők magánemberek, speciális jogokkal aszezrői jogok terén (fair use, például). Nem is egyszerű őket megtalálni, hiszen több projekt lehetővé teszi az anonim együttműködést, és hogy, hogy nem, a jogi szempontból érzékeny fejlesztéseket mindig egy azonosíthatatlan hős teszi közzé.
A szabad szoftvereket felhasználó cégeket? Őket egyszerű, hiszen ,,azonos kategóriájú objektumok'', tudnak egymással kommunikálni, értik egymás nyelvét. De fel is tudják venni a harcot, és igen eredményesen. A Microsoft próbálkozott jogi eszközökkel, és ki is fizetett pár milliárd (!) dollárt a Sunnak, Novellnekm ás kisebb-nagyobb cégeknek.
Az eddigi leglátványosabb kísérlet, a The SCO Group lefizetésével indult támadás nemhogy részsikert nem ért el, de olyan körökbe is eljuttatta a szabad szoftverek hírét, ahová addig senkinek sem sikerült. Általában hatalmas csapás volt ez mindkét résztvevőnek, és a Microsoft sürgősen cserben is hagyta hű csatlósát.
A bírósági csapásméréssel van egy másik, elvi hiba is. Ugyan drága dolog pereskedni, de ha az egyik félnek igaza van, a jogi költségei drámaian csökkennek. Márpedig, a szabad szoftver nyíltságának egyik előnye, hogy nem lehet nagyon hazudni. Nemrég egy magányos, jogi képzettség nélküli egyetemista győzte le bíróságon magát a nagy Microsoftot, pusztán mert igaza volt, és kitartó. Az igazsággal máskor sem lesz baj, és az olyan közösségek, mint a Groklaw, egészen elképesztő kitartással tudnak tényeket üldözni.
A pereskedések után következő fegyverek a szabadalmak. Ezek első pillantásra hatásosnak tűnnek - a szabadalmi hivatalok hiányosságai miatt mindent le lehet védetni, és az egyszeri fejlesztőnek nem lesz pénze megvédeni magát, és inkább elmegy kőművesnek. Gondolta az ellentábor.
A jó fegyverrel mindig van egy baj, mégpedig kétélű mivolta. A szabadalmi fegyverkezés ,,Nagy Játékába'' a Microsoft aránylag későn szállt be, és bár szorgalmasan gyűjtögeti szabadalmait, az IBM-el nem versenyezhet. A Novell már be is jelentette, hogy akár aktívan is felhasználja szabadalmait a szabad szoftverek megvédésére, ami nem sok jóval kecsegteti a forrófejűeket.
Az elmúlt évtizedekben olyan mennyiségű szabadalom gyűlt föl a szoftverházaknál, hogy kölcsönösen skkban tartják egymást. Másra nem is tudják használni, hiszen ami pénzt kizsarolnak az egyik vetélytárstól, azt hamar kifizetik egy másiknak. A szabadalom igazi nyereséget csak az elegendően tisztességtelen szabadalmi kalózoknak hoz, mint Jerome Lemelson, aki (ügyvédeivel közösen) több mint egymilliárd dollárt szedett össze kétséges szabadalmi ügyekkel.
Összességében ez az egész szabadalmi felzúdulás olyan költséges, és veszélyes még a jól felfegyverzett résztvevőknek is, hogy egyre erősebb nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy rendezzék a helyzetet. Így lassan ez a hadszíntér is elfogy.
Mi marad hát a szabad szoftver ellenségeinek? Próbálták erőszakolni Európában is szoftverszabadalmakat, de, mint fentebb jeleztem, az sem megoldás hosszú távon, és maga a próbálkozás is dugába dőlt (egyelőre). A marketingkampány befulladt (volt olyan, amit a Microsoft saját maga vont vissza az első reakciók hallatán), a per(ek) katasztrófába fulladt(ak).
Kétségtelen, hogy nem ér véget itt a küzdelem, sőt, ezek az eszközök sem felejtődtek el. Alacsonyabb intenzitással, de folyamatosan árad a FUD, a SCO per is elég lassan vonszolja magát a szakadék felé, és most kezd előkúszni a Community Patent javaslat az EU pincéiből. Továbbra is van 30-40 milliárd dollárja a Microsoftnak, tetszőleges célra, és ennyi pénzen akár országot is vásárolhatnának maguknak. Biztos, hogy támadni fognak. A kérdés, hogy mi lesz a következő támadási felület?
Mindannyian annak örülnénk a legjobban, ha a Microsoft megemberelné magát, és egy versenyképes termékkel előrukkolva, újra technológiai versenybe hívná a szabad szoftvereket. Sajnos a Vista nem tűnik úgy, hogy forradalmi újdonság lesz, egyelőre működni sem nagyon működik. Igazi fejlődés csak a licencelési szabályokban várható, ami szintén nem a vásárlói elégedettség növelésének fő eszköze. A szellemi tulajdon sem valószínű terepe a támadásnak, ott túl sok takargatnivalója van a Microsoftnak is.
Nem tehetünk hát mást, nyitott szemmel, mindenre felkészülve várjuk a Következő Csapást. Ezt nagyban megkönnyíti az, hogy az ellentábor félelmes csapatot nevelt ki maga ellen. A Groklaw több ezer önkéntese órák alatt szedi szét a legújabb ,,tanulmányokat'', a bíróságokon olyan nagy hatalmú szövetségesek szállnak harcba, mint a Novell és az IBM. A megalapozatlan vádak a szerzői jog hihetetlen precizitású nyilvántartását váltották ki a kernelfejlesztőkből, és lassan előkerülnek azok az emberek, akik legalább olyan hatékony marketingkapányt tudnak folytatni, mint a Microsoft emberei.
Érdekes harc lesz, én már várom, és próbálok tudósítani róla. Addig pedig dolgozzunk serényen a fejlesztésen. Ha meginogna egy pillanatra az önbizalmunk, keressünk a közelünkben egy megbízható, biztonságos és gazdaságos szabad szoftvert, vessünk rá egy gyógypillantást. Bootoljunk be egy Knoppix CD-t. Nézzük meg a Netcraft webszerver-statisztikáit. Általában, vegyük észre, hogy eddig milyen nagyszerű eredményeket értek el a szabad szoftverek, és képzeljük el, mire lehetnek képesek még. Nyugodjunk meg. Üljünk le. Igyunk egy frissítőt. És ne zavartassuk magunkat hitványságoktól.
http://www.theregister.co.uk/2004/10/22/linux_v_windows_security/ - pár nem említett érv-ellenérv páros.
http://lcamtuf.coredump.cx/strikeout/ - kínos tények derülnek ki egy tanulmányról, a microsoft Word egy szolgáltatása révén.
http://www.theregister.co.uk/2004/08/16/msoft_newham_10yr_deal/ - egy vidám sajtótájékoztató.
http://www.eweek.com/article2/0,1759,1542915,00.asp - mindig ketten vannak, egy mester és egy tanítvány.
http://www.novell.com/company/policies/patent/ - a Novell szabadalmi szabályzata.
http://www.zdnet.com.au/news/0,39023165,39187609,00.htm - IBM és a szabadalmi reform.
http://www.sg.hu/cikk.php?cid=40072 - szomorú hírek a Windows Vistáról.
http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/xix.htm - Petőfi Sándor: A XIX. század költői.
This document was generated using the LaTeX2HTML translator Version 2002-2-1 (1.71)
Copyright © 1993, 1994, 1995, 1996,
Nikos Drakos,
Computer Based Learning Unit, University of Leeds.
Copyright © 1997, 1998, 1999,
Ross Moore,
Mathematics Department, Macquarie University, Sydney.
The command line arguments were:
latex2html -split 0 swjog.tex
The translation was initiated by Tomka Gergely on 2005-11-22
Tomka Gergely 2005-11-22